Rácz-Berecz Timea Pszichoterápiás Magánrendelő

14/11/2025

"Te vagy az én szerelmem"
Tamás, 38 éves:
"Anyám mindig ezt mondta: Te vagy az én szerelmem. Te vagy az én mindenem.
Azt hittem, ez a szeretet. De amikor 25 évesen elköltöztem, anyám lebetegedett.
Sírt. Azt mondta: Elhagytál. Hálátlannak éreztem magam. Bűntudatom volt.
Aztán jöttek a barátnők. Anyám utálta őket. Mindet. Mert ők elvettek tőle.
Ma 38 éves vagyok. Nincs kapcsolatom.
Mert minden nő mellett érzem: ha őt választom, elárulom anyámat..."
Az eredmény:
Férfiak, akik nem tudnak elköteleződni.
Akik minden kapcsolatban árulónak érzik magukat. Akik próbálnak egyensúlyozni az anyjuk és a párjuk között.
Akik 40-50 évesen is anyjukhoz láncolva élnek, ha nem testben, akkor lélekben.
Mit kellett volna helyette mondani?
"Nagyon szeretlek. És boldog leszek, ha találsz egy nőt, aki téged is szeret."

Az 5 legpusztítóbb anyai mondat
Férfikörben ülünk. Tizen vagyunk. Csend van. Felteszem a kérdést:
"Melyik anyai mondat égett beléd örökre?"

Először senki nem szól.
Aztán valaki megszólal. Halkan. Szégyenkezve.

"Nehogy olyan legyél, mint az apád!"
"Feláldoztam érted az életem!"
"Bezzeg a testvéred!"

És abban a pillanatban valami megtörik.
Mert mindenki tudja azt az egy mondatot.
Ami tudatalatt beégett az elméjébe!
Ami után valami megtört benne.
Ezek a mondatok nem szeretetből, hanem félelemből születtek.
És ma generációk hordozzák a terhüket.
---
A legnagyobb hazugság, amit az anyák mondanak:
"Csak védem. Csak óvom. Csak jót akarok neki."
De ez nem az.
Mert ezek a mondatok nem építenek, hanem rombolnak.
Nem erősítik, hanem gyengítik. Nem szabaddá teszik, hanem láncra verik.
És lassan, észrevétlenül, megölik a férfit, azt a férfit, akivé válhatna.
---
1. "Te vagy az én szerelmem"
Tamás, 38 éves:
"Anyám mindig ezt mondta: Te vagy az én szerelmem. Te vagy az én mindenem.
Azt hittem, ez a szeretet. De amikor 25 évesen elköltöztem, anyám lebetegedett.
Sírt. Azt mondta: Elhagytál. Hálátlannak éreztem magam. Bűntudatom volt.
Aztán jöttek a barátnők. Anyám utálta őket. Mindet. Mert ők elvettek tőle.
Ma 38 éves vagyok. Nincs kapcsolatom.
Mert minden nő mellett érzem: ha őt választom, elárulom anyámat..."

Az eredmény:
Férfiak, akik nem tudnak elköteleződni.
Akik minden kapcsolatban árulónak érzik magukat. Akik próbálnak egyensúlyozni az anyjuk és a párjuk között.
Akik 40-50 évesen is anyjukhoz láncolva élnek, ha nem testben, akkor lélekben.

Mit kellett volna helyette mondani?
"Nagyon szeretlek. És boldog leszek, ha találsz egy nőt, aki téged is szeret."
"Én rendben leszek. Te éld a saját életed."
"Az én boldogságom az én felelősségem. Légy boldog."

2. "A férfiak megbízhatatlanok. Apád rossz."
András, 41 éves:
"Anyám sosem mondott jót apámról.
Megbízhatatlan, lusta, önző! ezt hallottam nap mint nap.
És én, kisfiúként, csak ültem ott, és rosszul éreztem magam. Akkor még nem esett le, hogy miért. Ma már tudom. Attól féltem, hogy én is ilyen leszek.
Mert én is férfi vagyok."

Ma 41 éves vagyok.
A házasságomban nem tudok férfi lenni.
Félek dönteni. Félek vezetni.
Mert anyám hangja ott visszhangzik bennem:
"A férfiak rosszak."

Zoltán, 45 éves:
"Azt hittem, ha erős vagyok, az agresszió.
Ha vezetek, az elnyomás.
Ha döntök, az bántás.
És így lettem határozatlan.
Gyenge.
Olyan férfi, akit a felesége már nem tud tisztelni."

Az eredmény:
Férfiak, akik szégyellik a férfiasságukat.
Akik félnek határozottnak lenni.
Akik elutasítják az erejüket, mert az számukra "veszélyes".
És házasságok, amik tönkre mennek, mert a férfi nem mer férfi lenni.

Mit kellett volna helyette mondani?
"Apáddal nehéz volt, de te nem vagy ő."
"A férfiak nem rosszak. Vannak jó és romboló minták, pont mint a nőknél is."
"A határozottság nem agresszió. A vezetés nem uralás."
"Látom benned az erőt, a jóságot, a szeretetet. Légy férfi, légy önmagad!"
---
3. "Feláldoztam érted az életem!"
Péter, 44 éves:
"Anyám mindig ezt mondta. És igazat is mondott. Szenvedett. Áldozat volt.
Gyerekként még hálát is éreztem.
Felnőttként viszont már bűntudatot."

István, 47 éves:
"Amikor vasárnap a családommal lennék, anyám hív.
Ha nem megyek, jön az üzenet:
Én mindent feláldoztam érted, te meg… Egyedül vagyok… Nincs senkim…
És már veszem is a kabátom. Mert anyám szenved. És ez az én hibám.
Csak közben a családom is szenved, mert nekem nem ők az elsők. Hanem, hogy törlesszem a gyerekkorom…"

Az eredmény:
Férfiak, akik sosem szabadulnak.
Feleségek, akik feladják. Gyerekek, akik nem kapják meg az apát.
Férfiak, akik két oldal között ugrálnak. Bűntudatban, feszültségben, kimerülten.

Mit kellett volna helyette mondani?
"Anya vagyok, mert ezt választottam. Nem a te felelősséged."
"Éld a saját életed, én rendben leszek."
"Büszke vagyok rád, hogy önálló lettél."
"Az én boldogságom nem a te felelősséged."
---
4. "Bezzeg a másik!"
Gábor, 39 éves:
"Anyám mindig hasonlítgatott.
Bezzeg a szomszéd fia. Bezzeg a testvéred. Ez mindig is fájt. Úgy csináltam, mintha nem érdekelne, de rohadtul fájt.
Ma is sikeres vagyok, mégis:
belül ott a kisfiú, aki várja, hogy egyszer az életben az anyja végre kimondja:
Te is elég vagy. Te úgy vagy jó, ahogy vagy!"

Az eredmény:
Férfiak, akik örökké bizonyítanak, akik versenyeznek az anyjukkal, az anyjuk elismeréséért.
Akik sosem érzik elégnek magukat. Akik felnőttként is gyerekek maradnak,
akik nem élnek, hanem bizonyítanak.

Mit kellett volna helyette mondani?
"Büszke vagyok rád."
"Nem kell senkivel versenyezned."
"Te vagy te. És ez pont elég."
---
5. "Vigyázz! Ne menj oda! Ne csináld!"
Márton, 42 éves:
"Anyám mindentől féltett.
Ne menj játszani, ne menj oda, ne vállald el.
És én megtanultam: a világ veszélyes.
Mert én kevés vagyok hozzá."

Az eredmény:
Férfiak, akik nem mernek kockáztatni.
Akik a biztonságban maradnak, de belül üresek.
Akik nem élnek, csak túlélnek.

Mit kellett volna helyette mondani?
"Bízom benned."
"Ha elesel, fel tudsz állni, itt vagyok melletted."
"A világ tele van lehetőségekkel. Te elég erős vagy."
---
Miért hangzanak el ezek a mondatok?
Nem azért, mert anyád rosszat akart.
Hanem mert ő sem gyógyult meg.
A saját apjától nem kapta meg a szeretetet.
A férjétől nem kapta meg a biztonságot.
És most a fiától várja.
De a fiú nem pótolhatja kívülről, amit belül kéne megteremteni.
---
Mit tehet a férfi, aki ezt hallotta?
1. Ismerd fel: ez nem a te felelősséged
Az anyád sérült volt, rajtad keresztül próbálta megkapni, amit nem kapott meg.
De te nem vagy a megmentője. Te a fia vagy.

2. Engedd el a bűntudatot
Nem te vagy a felelős az ő boldogságáért.
Élheted a saját életed. Ez nem önzés. Ez élet.

3. Húzz határt
"Anya, szeretlek, de a családom az első."
"Anya, szükséged van más kapcsolatokra, nem csak rám."

4. Ne hagyd, hogy bűntudatba kergessen
Ha azt mondja: Feláldoztam érted mindent! - mondd:
"Köszönöm, anya. Szeretlek. Hálás vagyok az életemért, de én nem kértem, hogy feláldozd magad. Ez a te döntésed volt."

5. Válaszd a családod
A feleségednek és a gyerekeidnek most van rád szükségük.
Ha nem érzik, hogy ők az elsők, akkor még nem mutattad meg a világnak.
Ők a te felelősséged, nem az anyád.

6. Tanulj meg dönteni
A férfi dönt. Mert aki nem dönt, az gyerek marad.

7. Merj férfi lenni
A határozottság, az erő nem agresszió.
A vezetés nem uralás. A férfiasság nem bűn.
Te nem az apád vagy. Te vagy te.

8. Dolgozz magadon
Terápia. Coaching. Férfikör.
Mert amit látsz, azt le tudod tenni.
És amit leteszel, azt nem adod tovább.

9. Találd meg a közösséged.
Mert egyedül nem megy.
De együtt, igen.
---
A legnagyobb igazság:
Az anyák többsége szeretetből tett mindent, amit tett.
De amit nem gyógyít meg magában, azt továbbadja.
De te dönthetsz másként. Nem azért, hogy őt hibáztasd.
Hanem azért, hogy szabadon élhess.
Hogy a fiad már egy egészebb férfi mintát lásson.
Aki mer élni, mer dönteni a családja és maga mellett.
Mert ez a legnagyobb ajándék, amit adhatsz neki:
egy férfi példa, aki felelősséget vállal az életéért.

Te melyik mondatot hallottad?
Vagy van olyan, ami nincs a listán?
Írd meg kommentben.
Segíts más férfiaknak felismerni, hogy nincsenek egyedül.
Mert minden férfi, aki felismeri, már megtette az első lépést.
És minden férfi, aki megtöri a láncot, egy szabadabb világot teremt a gyermekeinek.

5 apai gyilkos mondat:
https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0u4ESk2zmZLhHon6815KKRu2ZGEgBympWjZKgbjjfAvJfgLJvuJsvE9vAVvLG6cp3l&id=100054541896960

Kiss Gergely
Férj - Apa - Férfi

05/11/2025

https://www.instagram.com/reel/DQTew28DTfT/?igsh=NmV0dWN4eXVlMTlh

23/10/2025

https://www.instagram.com/p/DPfTWqPk0xJ/?igsh=dnZhd284YThkMXU3

07/10/2025

🎭

08/06/2025

"A gyerekek a szüleik viselkedésén keresztül tanulják meg, hogy
hatással lehetnek a dolgokra. Már életük első hónapjaiban
megtapasztalják, hogy el tudnak érni bizonyos dolgokat, és ez a
tapasztalat további fejlődésük során rögzül bennük. Az, hogy el
tudnak érni valamit, hogy nemet mondhatnak, hogy a szüleik
hajlandóak tárgyalni velük és megértik őket, hatalmas
jelentőséggel bír későbbi kötődésképességük vonatkozásában.
Ezáltal a következőket tanulják meg:"

09/05/2025

"Fény vagy Te is, ragyogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes"
(Tóth Árpád)

20/02/2025

Dr. Bánki György pszichiáter, Dobray Sarolta Üvegfal című regényéről. https://fb.watch/xTft5wc_aF/

13/02/2025

, hogy ki vagyok és hol a helyem a világban.stáb: rendező: Nagy-Bozsoky Józsefoperatőr: Gábor Andrássegédoperatőr: Marton Péter...

12/02/2025

Könyvajánló szeretettel Tőlem Neked. 🌸💖

Alice Miller „A tehetséges gyermek drámája” egy pszichológiai munka, amely azt vizsgálja, hogyan formálják a gyermekkori élmények, különösen érzelmileg elérhetetlen vagy nárcisztikus szülők jelenlétében a felnőtt identitást és az érzelmi küzdelmeket. A könyv mélyre merül a kielégítetlen érzelmi szükségletek tartós hatásában, a hiteles érzelmek elnyomásában, valamint a (nagyon érzékeny vagy érzékelő) gyermekeket érintő megküzdési mechanizmusokban, amelyeket az érzelmileg nehéz környezet túlélésére fejlesztettek ki. Az alábbi 10 kulcslecke és betekintés ebből a mélyreható könyvből:

1. A "Tehetséges" gyermek az érzelmileg érzékelő gyermek
A könyvben szereplő "tehetséges" kifejezés nem feltétlenül az intellektuális vagy tudományos képességekre, hanem inkább a gyermek érzelmi érzékenységére és érzékelésére vonatkozik. Az ilyen gyerekek nagyon tisztában vannak szüleik érzelmi állapotával és szükségleteivel, gyakran feláldozzák saját érzéseiket és vágyaikat, hogy elnyerjék szüleik szeretetét és jóváhagyását. Ez a hiper-tudatosság gyakran vezet érzelmi elnyomáshoz és "hamis én" kialakulásához. "

2. A "Hamis én" teremtése
Ahhoz, hogy túléljék olyan környezetben, ahol hiteles érzelmeiket nem igazolják, az érzelmileg elérhetetlen szülők gyermekei gyakran „hamis énet” alkotnak – önmaguknak másoknak, különösen gondozóiknak örömet okozó változatát. Ez a hamis én a megfelelésen, a perfekcionizmuson és a valódi érzések elnyomásán alapul. Míg ez a megküzdési mechanizmus segíti a gyermek elismerését gyermekkorban, felnőttkorban érzelmi elszakadáshoz és boldogtalansághoz vezet.

3. Szülői nárcizmus és feltételes szeretet
Miller elmagyarázza, hogy a nárcisztikus szülők gyakran önmaguk kiterjesztésének tekintik gyermekeiket, csak az elért eredményeik, engedelmességük vagy a szülő érzelmi szükségleteinek kielégítő képességük miatt értékelik őket. Ez a feltételes szeretet arra készteti a gyermeket, hogy elnyomja valódi énjét a szülői szeretet fenntartása érdekében. Ezek az egyének felnőttként a feltétel nélküli szeretet hiányából fakadó üresség, önbizalom és perfekcionizmus érzésével küzdhetnek felnőttként.

4. A hiteles érzelmek elnyomása
Az érzelmileg elérhetetlen szülők sok gyermeke megtanulja elnyomni hiteles érzelmeit, különösen a dühöt, a szomorúságot és a frusztrációt. Ez az elnyomás egy túlélési mechanizmus, amelyet a visszautasítás vagy a büntetés elkerülésére használnak. Azonban a feldolgozatlan érzelmek gyakran az életben szorongás, depresszió vagy hiteles kapcsolatok kialakításának nehézsége formájában kerülnek elő.

5. A tagadás szerepe a fájdalommal való megbirkózásban
Miller rávilágít a tagadás szerepére a gyermekkori traumák megbirkózásában. Sok "tehetséges" gyerek úgy nő fel, hogy minimalizálja vagy teljesen letagadja a szülei által okozott fájdalmat, meggyőzi magát arról, hogy boldog volt a gyerekkora, vagy hogy ő a hibás minden nehézségért. Ez a tagadás megakadályozza őket abban, hogy a sebeiket kezeljék, és akadályozza az érzelmi gyógyulást.

6. A generációs trauma ciklusa
Kritikus betekintés a könyvből, hogy a megoldatlan gyermekkori traumák gyakran generációról generációra öröklődnek. A nárcisztikus szülőket gyermekkorukban elhanyagolták vagy érzelmileg megsebesítették, így ugyanazokat a mintákat állandósítva a feltételes szeretet és az érzelmi elérhetetlenség saját gyermekeikkel. Ennek a ciklusnak a megtörése a saját fájdalmának és a kielégítetlen érzelmi szükségleteinek elismerését és feldolgozását igényli.

7. Az érzelmi elhanyagolás hosszú távú hatásai
A gyermekkori érzelmi elhanyagolás alacsony önbecsüléshez, perfekcionizmushoz, kudarctól való félelemhez és a felnőttkori külső megerősítés folyamatos szükségességéhez vezethet. Azok a felnőttek, akik gyermekként érzelmi elhanyagolást tapasztaltak, gyakran úgy érzik, hogy elszakadtak valódi énjüktől, küszködnek a saját szükségleteik és vágyaik azonosításával, mert arra voltak kondicionálva, hogy mások szükséglet

8. A gyógyuláshoz szembe kell néznünk a múlt fájdalmaival
Miller hangsúlyozza, hogy a gyermekkori sebek gyógyulásához a múlt fájdalmaival való szembenézést és feldolgozást igényel, nem pedig elfojtani vagy figyelmen kívül hagyni. Ez magában foglalja az érzelmi elhanyagoltság vagy bántalmazás elismerését, amelyet gyermekként tapasztalt, és engedjük, hogy önmagunk érezze az elfojtott érzelmeket, például a dühöt, a gyászt vagy a szomorúságot. Csak az igazsággal való szembenézéssel léphetnek újra kapcsolatba az egyének hiteles énjükkel.

9. Az önegyüttérzés fontossága
A gyógyítás egyik legfontosabb lépése az önegyüttérzés fejlesztése. Sok felnőtt, akik érzelmileg elérhetetlen szülőkkel nőttek fel, a bűntudat, a szégyen vagy az alkalmatlanság érzéseit belsőlegesíti. Miller arra bátorítja az olvasókat, hogy bánjanak magukkal azzal a kedvességgel, amit gyerekkorukban megtagadtak, és ismerjék fel, hogy küzdelmeik nem az ő hibájuk, hanem a kielégítetlen érzelmi szükségleteik

10. Szabadulás a hamis éntől
Miller szerint a gyógyulás végső célja, hogy megszabaduljon a hamis éntől, és újra kapcsolódjon az ember valódi érzelmeihez, szükségleteihez és vágyaihoz. Ebbe beletartozik a perfekcionizmus, az emberek kedvére való hajlam, és a túlzott külső megerősítés igénye, ami gyermekkorban kialakult. Hiteles énjük elfogadásával az egyének nagyobb érzelmi szabadságot, önelfogadást és kiteljesedést tapasztalhatnak meg kapcsolataikban és életükben.

Alice Miller "A tehetséges gyermek drámája" egy mélyen betekintő alkotás, amely fényt derít az érzelmileg elérhetetlen vagy nárcisztikus szülőkkel felnőtt egyének érzelmi küzdelmeire. A könyv a gyermekkori trauma hatását, a hamis én kialakulását és a hiteles érzelmek elnyomását vizsgálva útitervet ad ezeknek a sebeknek a megértéséhez és gyógyításához. Miller együttérző hozzáállása arra ösztönzi az olvasókat, hogy nézzenek szembe a múltjukkal, tiszteljék meg valódi énjüket, és ápolják az előrelépéshez szükséges önegyüttérzést. Ez a könyv értékes erőforrás mindenki számára, aki ki akar szakadni gyermekkora mintáiból és hitelesebb és teljesebb életet építeni.